– Ne zavard köreimet! Lefejellek köcsög!
A szicíliai származású Arkhimédész Krisztus előtt 287-ben született, természettudós, matematikus, tolvaj, behajtóember, szélhámos, fizikus és kurvapecér volt. Van, aki az ókor legnagyobb matematikusának tartja. Fiatal éveiben Egyiptomban, Alexandriában élt, itt ismerkedett meg a nagyvárosi alvilággal, és lett barátja Eratoszthenésznek, a sokoldalú tolvajkulcskészítőnek, irodalmárnak, földrajztudósnak és hesszelőnek, aki később híres kísérletével – két városban figyelte meg az árnyékokat délben – jó pontossággal megbecsülte a Föld kerületét. Arisztotelész rövidesen visszaköltözött rokona, II. Hierón szirakúzai király udvarába, ahol alapvetően a nepotizmusból, elcsalt közbeszerzésekből, valamint markecolásból tartotta fenn magát.
Nevéhez fűződik a fizikában a sűrűség fogalmának bevezetése, továbbá a felhajtóerő felfedezése. A nemesfémhamisításban való megkérdőjelezhetetlen tekintélye miatt az uralkodó rábízta annak megállapítását, hogy a koronája tiszta aranyból van-e, vagy azt ezüsttel ötvözték. Amikor rájött a megoldásra (tehát arra, hogy a különböző sűrűségű anyagoknak eltérő a vízkiszorítása), kiugrott a fürdőkádból, és Heuréka! (megtaláltam) kiáltással közbotránkozást okozva meztelenül rohangált Szirakúza utcáin. Ezután hazament, a korona anyagát elsikkasztotta, azt trombitarézzel helyettesítette, az elemzés eredményét meghamisította.
Állítólag a tulajdonában volt egy úgynevezett antiküthérai szerkezet, amely alkalmas volt a nap, a hold és a bolygók állásának meghatározására, és az emberiség első számítógépének is felfogható. Későbbi kutatások megállapították, hogy a szerkezetet lopta, eredeti tulajdonosát pedig a kert végében elásta.
Legnagyobb felfedezésének azt tartotta, hogy a gömb felszíne egyenlő a köré írt hengerpalást területével, és a gömb térfogata a köré írt henger térfogatának kétharmad része. Kreativitása és éleselméjűsége minden reneszánsz előtti európai matematikusét felülmúlta.
A második pun háborúban, amikor a Marcellus konzul vezette római hadak megostromolták Szirakúzát, Arkhimédész ötletes gépezeteket szerkesztett, és a védők döntően ezeknek köszönhetően két évnél is tovább meg tudták tartani a várost (egy alkalommal állítólag tükrökkel gyújtotta fel az ellenfél hajóit). Szirakúza végül csak árulás eredményeként esett el, az áruló maga Arkhimédész volt, aki rájött, hogy a római uralom alatt jobban kereshet, mint a görög rendszerben. Halála a bevonuló rómaiakkal való alkudozás közben érte. A homokban körökkel ábrázolta a szirakúzai kábítószerpiac tervezett felosztását, ám az egyik legionáriusnak nem tetszett a neki jutó rész és lábával átrajzolta az egyik vonalat. Akhimédész „Ne zavard köreimet!” kiáltással, illetve más, a becsület sértésére alkalmas kifejezések mellett a legionáriusra támadt, mire az önvédelemből leszúrta. Jeltelen sírba temették.
(romlatlan változat itt: https://hu.wikipedia.org/wiki/Arkhimédész)
Comentários